Történetünk röviden

A Növénytár a Nemzeti Múzeumon belül alakult meg, mint a Természettudományi Múzeum sok más tára, azonban már a Nemzeti Múzeum megalapításához is hozzájárult egy herbárium, nevezetesen Festetich Júlianna adománya, amely az ásványokon kívül növényeket is tartalmazott.
A növénytani anyag először 1818-ban gyarapodott számottevően, amikor József nádor megvásárolta a múzeum részére a “magyar Linné”, Kitaibel Pál herbáriumát és így a Tár komoly tekintélyre tett szert. Ezt követte 1839-ben a Sadler gyűjtemény megvásárlása.

Kossuth Lajos herbáriuma


 A “Természetiek Tára” első őre, egyben az első magyar ősnövénykutató, Kováts Gyula volt 1850-től. A tárak szétválása után 1870-ben Janka Viktor lett a Növénytár őre, mai nevén tárigazgatója. Ebben az évben a magyar történelemben azóta is példátlan eset történt, ugyanis a magyar országgyűlés megszavazta az Osztrák–Magyar Monarchia legszebb és legnagyobb földtani gyűjteményének, a Lobkowitz gyűjteménynek a megvásárlását, amely magába foglalta számos nagy európai monográfia típus anyagát, főként Franz Unger és Constantin von Ettingshausen munkáiból, azaz azokat a leleteket, amelyekről az egyes fajokat leírták. A Tárba kerültek az első magyarországi ősnövénylelőhelyek anyagai is (Erdőbénye és Tállya). Ezeket a lelőhelyeket Kováts Gyula fedezte fel és publikálta 1856-ban. Ennek a gyűjteménynek szinte minden példánya típuspéldány.. A XIX. századi típusanyagunk így megközelíti a 600-at. Ezek a példányok, - kiegészülve a huszadik századi értékes gyűjtésekkel - ősnövénytani gyűjteményünket a legrangosabb európai gyűjtemények közé emelik.
1892-ben Haynald érsek hatalmas herbáriuma került a múzeum birtokába végrendelet alapján. 1894-ben Hazslinszky Frigyes gyűjteményének megvásárlása szintén egy fontos dátum, mert ekkor került be a múzeumba először jelentős mennyiségű virágtalan (kriptogám) növénygyűjtemény.
Tekintélyes gyarapodást jelentett, hogy a XX. század elején a Borbás-herbárium átkerült a budapesti egyetemről a Tárba, majd 1934-ben Degen Árpád felbecsülhetetlen értékű herbáriumát hagyományozta a múzeumra. Szintén nálunk nyert elhelyezést Kossuth Lajos herbáriuma is, amely eredeti tároló szekrényeivel együtt ma is őrzi nemzetünk nagyjának botanika iránt tanúsított érdeklődését, megbecsülését.

Kossuth Lajos herbáriumszekrénye

Kossuth Lajos herbáriuma

Fölsoroltakon kívül az ország számos jelentős növénygyűjteménye a hozzánk került még vétel vagy ajándékozás útján, így két virágosnövény herbáriumunk példányszáma már meghaladja a másfél milliót. A XX. század végén az ELTE egyetemi gyűjteménye gazdagította ugrásszerűen a Növénytárat.
A Növénytárban olyan nagy egyéniségek dolgoztak, mint Andreánszky Gábor báró, aki növényföldrajzi kutatásai, expedíciós gyűjtései és egyetemi tanári működése után idősebb korában teljesen az ősnövénykutatásnak szentelte életét. Jávorka Sándor 1905-től a haláláig dolgozott a Növénytárban Csapody Verával, hűséges növényrajzolójával. Legnagyobb művük az “Iconographia Florae Hungaricae”, amely képekben mutatja be a Kárpát-medence fajait tökéletes pontossággal, és a mai napig nélkülözhetetlen a botanikával foglalkozó Kárpát-medencei kutatók számára. Csapody Vera számos növényről több mint 11500 akvarell festményt készített, amelyek szintén a Növénytár speciális gyűjteményeit gazdagítják.