Széllel szemben

Egy utazás különleges képei világunk védelemre szoruló örökségéről

Balogh Boglárka fotókiállítása

június 1 – július 10.

A kiállítás bármely megváltott kiállítási belépővel megtekinthető. (Kivéve a Dinokert belépőjét.) Nyitva: 10-től 18 óráig, szünnap: KEDD

 Kölyök gorilla a Bwindi Nemzeti Parkban, Uganda

A Magyar Természettudományi Múzeumban június 1-jén nyílik meg Balogh Boglárka SZÉLLEL SZEMBEN – egy utazás különleges képei világunk védelemre szoruló örökségéről című fotókiállítása.  A kiállítás alig-alig ismert, különleges zugokat mutat be, amelyek mostanára parányi szigetekké lettek, mégis valóságosabbak, időtlenebbek és csodálatosabbak, mint emberkéz formálta modern világunk bármely sokat magasztalt helye.

Balogh Boglárka újságíró, hét éve járja a harmadik világ országait, szociográfiai és állatvédelmi témákon dolgozva. Beutazta Ázsiát, Indonéziát, Indiát, Afrikát és Latin-Amerika egy részét. Riportot készített többek között Tanzánia rituális albínó gyilkosságairól, Kambodzsa árva-turizmusáról, a burmai menekültek thaiföldi helyzetéről, Bélizé lamantin mentőiről, Uganda hegyi gorilláiról és Borneó orangutánjairól is. Az indiai becsületgyilkosságokat feldolgozó dokumentumregénye Love Commando címmel 2013-ban jelent meg.
Témái középpontjában az ember és annak környezete áll, a modern és a hagyományos világ ütközése, azok egymásra hatása Földünk jövőjének tükrében.  

Az utóbbi két évben a National Geographic Magyarország magazin képviseletében máig fennmaradt törzsi kultúrákat és védett tájakat keresett föl. Az útja során készült fotókból izgalmas tárlatot állított össze, amit a Magyar Természettudományi Múzeumban június 1. és július 10. között tekinthetnek meg az érdeklődők. 

 
Wiliso, a 27 éves hadza vadász

Az Ázsián és Afrikán átívelő kiállítási anyag ékesen bizonyítja: ember és természet mágikus erővel kapcsolódhat, ha korlátok, rettegés és bizalmatlanság nélkül létezhetnek egymás közelségében. Ezt a lenyűgöző összetartozást tapasztalva az utazó úgy érzi: végre hazaérkezett – hiszen a megannyi park, rezervátum, folyó nem csupán az ott honos állatok és növények, de a túlcivilizált ember életének is tápláló, megújító forrásává lehet. 

–