„Természetbúvár, természetvizsgáló az, ki a természetnek s benne jelesen kitűzött szakának valamint tárgyait, úgy ezeknek sajátságait s egyéb teremtményekhez való viszonyait maga a természet könyvéből tapasztalatilag kipuhatolni, megismerni, másokkal is megismertetni, s ezen ismereteket saját és embertársai hasznára, élvezetére s boldogítására fordítni iparkodik.“

(Petényi Salamon János: A gyűjtőkről és gyűjteményekről, 1847)

A „hosszú XIX. század”-nak nevezett korszak kezdő- és záróeseményei az emberiség életének számos területén hoztak változást. Ebben az időszakban a tudomány és a technika soha nem látott fejlődésnek indult. A mindennapi élethez kapcsolódó ismeretek, újítások születtek meg. A tudomány közüggyé vált.

A legnagyobb felfedezők – Faraday, Mengyelejev, Pasteur, Mendel, Hertz, Darwin – a fizika, a kémia, a biológia és az orvostudomány fejlődésének úttörői voltak. Mind a humán, mind a természeti jelenségek vizsgálatakor a tudományos módszer került előtérbe. A módszertani változás számos új tudományágat hívott életre.

Az újabb és újabb találmányok, felfedezések átalakították a polgárok gondolkodását, életét. A változások az 1830-as, 1840-es évekre új, polgári műveltségeszményt teremtettek, amely már sokoldalú tájékozottságot jelentett mind a tudományok, mind a művészetek terén.

Ebben az időszakban jött létre a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Társulat, a Magyarhoni Földtani Társulat.

A hazánkban élő tudósok közül sokan több tudományágat is műveltek, s aktívan részt vettek az újonnan alakult intézetek munkájában is. Tevékenységükkel szolgálták a köz ügyét, a szellemi és a gazdasági élet fejlődését.

A XIX. század második felében a fellendülő ipar és kereskedelem a tudományos életre is hatással volt. A gazdasági gyarapodás nyomán az egyetemek, tudományos intézmények, egyesületek színvonala is számottevően emelkedett. A Természettudományi Társulat ekkoriban már egyenrangú volt a legtekintélyesebb nyugat-európai egyesületekkel. Az 1867-es kiegyezés után megalapították a Földtani Intézetet és megalakult Magyarország második tudományegyeteme. Több intézményünk nemzetközi színvonalú és hírű kutatóhellyé vált.