Klímaestek

Klímaestek a múzeumban

Az éghajlatváltozás természeti jelenség, melynek hosszú évtizedekre visszanyúló, több tudományterületet érintő vizsgálata nyomán mondhatjuk, konszenzus van abban, hogy az ember szerepe alapvető fontosságú az előidézett változásokban. Persze, léteznek viták azzal kapcsolatban, mekkora is az ember felelőssége, vagy, hogy valóban van-e összefüggés a szén-dioxid-kibocsátásunk és a globális felmelegedés között.

Előadássorozatunkban szakértők járják körül a téma egy-egy dimenzióját, hogy megtudjuk, a felmelegedésnek milyen hatása van az időjárási viszonyokra, a növénytakaróra vagy a Föld egyes, a felmelegedés által különösen érintett régiójára. Vajon milyen szerepünk van a változásokban? Tehetünk-e, és ha igen, mit a negatív hatások mérsékléséért?

Az előadások 17.30-kor kezdődnek.
Az előadások helyszíne: Budapest, VIII. Ludovika tér 2-6. 
Regisztráció: termeszettudomanyi@gmail.com

BELÉPŐDÍJAK: 
600 Ft/alkalom
4 alkalmas bérlet: 2000 Ft 

 

Kércz Tibor és Komáromi Csaba Kércz Tibor és Komáromi Csaba elhivatott magyar természetfotósként felelősségének érzi a sarkvidékek törékeny szépségének bemutatását. A két fotós arktiszi és az antarktiszi útjaikon több tízezer természetfotót készített. Félszáz képből álló válogatásuk Olvadó jövőnk címmel a múzeum kupolacsarnokában megtekinthető. Az előadásban a 2017. novemberi antarktiszi fotós expedícióról lesz szó több száz vetített képpel, élménybeszámolóval fűszerezve.

 

A nagy vegetációs, vagyis növényzeti övek elhelyezkedését alapvetően a klíma határozza meg. Ezért a kérdés nem az, hogy a klímaváltozás hatással lesz-e a növényzetre, hanem hogy mely hatások jelentkezhetnek először és melyek később, mely növényfajok, vagy vegetációtípusok a legérzékenyebbek, vagy, hogy a klímaváltozás hatását hogyan módosíthatják (erősíthetik vagy gyengíthetik) más tényezők hatásai. Az előadásban elsősorban a világ különböző tájain már jelenleg is megfigyelhető változásokat ismerhetjük meg, köztük hazánkból származó példákkal.
 

A Föld légkörének egyre gyorsuló melegedése egyáltalán megállítható-e?

Mennyivel lehet magasabb a légkör hőmérséklete a 21. század közepén, a század végén?

A mostani  éghajlatváltozásban mekkora szerepe van az emberi tevékenységnek? 

Mit tehetünk a melegedés mérsékléséért?

A melegedés következtében milyen időjárási körülmények valószínűsíthetők a Kárpát-medencében? 

Meddig beszélhetünk  a Kárpát-medence térségében négy évszakról? 

 

 

Argentína és Chile határa, az Ojos del Salado rétegvulkán, az Andok második legmagasabb hegye. Extrém szárazság, sarkvidéki hideg, viharos szél, erős UV-sugárzás és a lábunk alatt örökfagy. Mars-analóg helyszín. Mért adatok nélkül. Vajon mi történik itt, ha melegedésnek indul a helyszín és olvadásnak a jég?

Balázs az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője.