Gyerekeknek
Véget ért könyvtárunk meseíró pályázata. Gratulálunk a szerencsés nyerteseknek!
Fehér András Zoltán 1. kategória nyertese
Söptei Róza Lilla 2. kategória nyertese
A nyeremény és az oklevél átvételének részleteiről levélben tájékoztatjuk a nyerteseket.
|
Linkgyűjtemény gyerekeknek A Vadonleső programot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozta létre és tartja fent. A program része a Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszernek, mely hazánk természeti állapotát figyeli immár több mint tíz éve.
Tematikus zöld hírcentrum
A WWF három fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése.
Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés célja az állatok elterjedésének pontos felmérése.
Természetvédelem
Állatkertek
National Geographic
|
Játékok:
magyar:
A Képes kvíz nem más, mint egy játékos munkafüzet, ahol ellenőrizheted, hogy mit is tanultál a környezetismeret vagy a biológia órán és egyéb tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteidet is fejlesztheted.
angol:
NCB Naturalis
Natural History Museum
 |
 |
|
|
|
Egyszarvú (lat. Unicornis, gör. monocerosz), ló alakú mesés állat, vörös lófeje, fehér lóteste, őzlába és oroszlánfarka van, homloka közepén egyenes hegyes szarvval, mely hatalmas fegyveréül szolgál.Hazájának Indiát vagy Afrikát tartják. Már az ókori íróknál is feltűnt, például Arisztotelész, Plinius és Aelianus műveiben. Egyes utazók, például Katte, Rüppell, Fresnel Müller, akik a Fokföldről és mások, akik Numibia irányából haladtak előre Afrika belsejében, egyszarvút ábrázoló sziklarajzokat találtak.
Ókori eredetű hiedelmek szerint szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti; az állatot csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét. Különösen a középkorból maradt fenn sok ábrázolása; kedvelt volt címerállatként is. A szűziességnek vagy Szent Jusztiniának volt a jelképe. Még a 18. században is gyakran megjelent az egyszarvú alakja a patikák ajtaján. |
A lényegében a késő középkorban kialakult ördögfogalom Európa-szerte nagyjából hasonló vonásokat mutat: mégis igen sok az eltérés is, a helyi hiedelemvilág eltérő vonásai, valamint az egyházi hagyományok térbeli és időbeli különbségeinek, változásainak következtében. Az európai és magyar ördögfogalom sokrétűségére vall a mondában, mesében és a népi színjátszásban kapott nagy szerepe. | A sárkány szó Gombocz Zoltán szerint honfoglalás előtti bolgár-török kölcsönszavunk, ott ’sziszegő’-t, ’mérges köpésű’-t jelentett. Neve tehát kígyószerű lényre enged következtetni. A magyar nyelvben először helynévként fordul elő: Inde ad Sarcaju (1193); Sarkanusfeu (Sárkányosfő) (1262); Sarkazzygethe (Sárkányszigete) (1391). – A középkori egyházatyák és humanista zoológusok leírása és ábrázolása szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonló állat, hosszú farokkal és denevérszárnyakkal. Ilyennek írja le Miskolczi Gáspár is a 17. sz. végén: „semmi szárnyuk nints, hanem tsak igen vén és meg nevekedett Kígyók.” |
