Kedves Olvasónk!

Könyvtárunk az állat- és növénytannal, az ásványtannal, az őslénytannal és az embertannal kapcsolatos tudományos szakirodalmat gyűjti. Kereséséhez segítséget könyvállományunkon kívül adatbázisaink (JSTOR, Zoological Record,  Science Direct, Springerlink) felhasználásával nyújtunk. A természettudomány-történettel, vadászattal kapcsolatos kutatásait különgyűjteményeink gazdag anyagának szolgáltatásával támogatjuk. Várjuk  könyvtárunkban!

A Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtárának története:
 

Könyvtárunk múzeumi szakkönyvtár. A természettudományokon belül a növénytan, állattan, ásványtan, őslénytan és az embertan szakirodalmát gyűjti. Elsődleges feladata segítséget nyújtani a múzeumi kutatómunkához. A könyvtár története és fejlődése szervesen összefüggött a Magyar Nemzeti Múzeum történetével. A Természeti és Kézműtani Tár megalakulásakor - 1810-ben - még csak néhány könyv volt a tár gyűjteményében, amelyek Széchényi Ferenc adományából származtak. 1870-ben a tárak önállósulásakor kezdődött meg a tudományos szakkönyvtár létrehozása. Ekkor készültek az első katalógusok, amelyekbe mindössze néhány száz kötetet jegyeztek be. A későbbiekben - az adományok mellett - tervszerű állománygyarapítás is folyt, de ennek jellege gyakran a tárvezető tudományos érdeklődését tükrözte.
 A könyvtár története során - az állománynövekedés szempontjából - a legjelentősebb adomány Haynald Lajos érsek botanikai könyv- és folyóirat-hagyatéka volt (1891). További értékes gyarapítás történt 1938-ban, Degen Árpád különlenyomat-kollekciójának és Gotthard Károly herényi földbirtokos klasszikus botanikai könyvgyűjteményének megszerzésével. A II. világháború érzékeny veszteséget okozott mind a könyv-, mind a folyóirat-állományban. 1945-ben az addig önállóan működő tári könyvtárak - az újonnan alakult Embertani Tár könyvtárával együtt - a központi könyvtár irányítása alá kerültek. A könyvtár ebben az időszakban jelentős állománnyal gyarapodott. A Magyar Adria-Egyesület és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megszüntetett könyvtáraiból származó, több ezer kötetnyi biológiai könyvvel és folyóirattal, valamint az államosított könyvtárakból klasszikus állattani és földrajzi művekkel is bővült a gyűjtemény.

A könyvtár életére súlyos csapást jelentettek az 1956-os forradalom utáni harcok. A kiégett gyűjtemények kézikönyvtárai részben vagy - mint az Ásvány- és Kőzettár, illetve a Föld- és Őslénytár rendkívül értékes állománnyal rendelkező könyvtárai - teljes egészében elpusztultak. Pótolhatatlan veszteség érte az Állattárt a madártani és malakológiai szakkönyvek és az egyedülállóan gazdag különlenyomat-kollekció elvesztésével. A teljes könyvtári veszteség több mint 70 ezer mű volt. Jó néhány évtized kellett, hogy legalább a legszükségesebb alapműveket a múzeum újból megvásárolja. Az utóbbi évtizedekben az állomány gyarapodása lelassult, és - a korlátozott anyagi lehetőségek miatt - tervszerűtlenné vált. A keletkezett hiányokat csak részben pótolta a botanikus Győrffy István és Papp József, valamint a zoológus Boros István és az orvos Lambrecht Miklós könyvgyűjteményeinek megszerzése. A veszteségek és a gyakran szűkös anyagi források ellenére, az elődök pontos és szakszerű munkájának köszönhetően jött létre a jelenleg több mint 300 000 leltári egységet tartalmazó állomány, amely az egyik legnagyobb múzeumi könyvgyűjtemény hazánkban.

A múzeumi könyvtár gyarapításának másik jelentős forrása a társintézetekkel folytatott kiadványcsere, amely a múzeumi kiadványokra épül. Ez nagy jelentőséggel bír a társintézményekkel, a külföldi múzeumokkal és tudományos intézetekkel létesített kapcsolatok elmélyítésében. Az első múzeumi kiadványt még Herman Ottó indította el 1877-ben, Természetrajzi Füzetek címmel. Ezt váltotta fel a kor kívánalmainak már jobban megfelelő Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici (1903-) múzeumi évkönyv, amely napjainkban már a 96. köteténél tart. 1945 után a múzeumi tárak (osztályok) saját folyóiratokat alapítottak: Anthropologica Hungarica (Embertani Tár); Folia Entomologica Hungarica (Állattár); Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica (Ásványtár, Őslénytár); Miscellanea Zoologica Hungarica (Állattár); Studia Botanica Hungarica (Növénytár). A folyóiratok mellett több monográfia és tanulmánykötet is megjelent.

A könyvtár gyűjtőköre:

 Könyvtárunk természettudományi szakkönyvtár. Állományunk kb. 300.000 kötet, nagyobbik része folyóirat, a kurrens folyóiratok száma 1720.

 Gyűjtőköri területek:

* általános biológia,

* állatrendszertan,

* növényrendszertan,

* őslénytan,

* ásványtan,

* embertan,

* állat- és növényföldrajz,

* múzeológia,

* tudománytörténet.

Gyűjteményi könyvtárak:

* Állattári Könyvtár, Baross u. 13.

* Ásványtári Könyvtár, Ludovika tér 2.

* Embertani Könyvtár, Ludovika tér 2.

* Közművelődési Könyvtár, Ludovika tér 6.

* Őslénytári Könyvtár, Ludovika tér 2.

* Növénytári Könyvtár, Könyves Kálmán körút 40.

A könyvtárról szóló irodalom

ALLODIATORIS Irma (1971-72): Növényábrázolások és portrék. Collectio Historica 1892-1945. = Studia Botanica Hungarica 8-9: 233-238. (Kézirat a Tudománytörténeti Gyűjteményben.)

BALÁS Anna (1957): Könyvtárunk régi magyar természet-tudományi könyvei. = Könyvtári tájékoztató, 2: 61-82.

BERNÁTSKY Jenő (1902): A növénytani osztály könyvtára. = A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene Bp. : 290-302.

HORVÁTH Csaba (1994): A Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteményének földtani anyaga. = Studia Naturalia 4: 81-91.

PAPP Gábor (2002): Botanikai könyvritkaságaink. Természet Világa 133 (2002/2 különszám): 79-81.

TILL Józsefné (1968): Néhány adat a Növénytár könyvtárának Botanica Classica anyagához. = Fragmenta Botanica 6. (1-4): 115-118.

TILL-FORBÁT Éva (1971-72): A Növénytár szakkönyvtára. Bibliotheca Botanica. = Studia Botanica Hungarica 8-9: 215-231. (Kézirat a Tudománytörténeti Gyűjteményben.)