Ha május, akkor cserebogár

Kevés állat magyar nevében szerepel valamelyik hónap – és a május is csak a májusi cserebogáréban (Melolontha melolontha).

Ahogy melegszik az éghajlat, a májusi cserebogarak is egyre korábban kezdenek rajzani – néha már április végén megjelennek, de ettől még ne nevezzük őket áprilisi cserebogaraknak, mert ilyen nevű bogárfaj már van (és az ő szezonja tényleg az április).

Hím májusi cserebogár portréja (fotó: Bauer Bea, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

A májusi cserebogár lárvája (pajorja) három évig fejlődik a talajban, ezért azt várnánk, hogy csak háromévenként látunk kifejlett bogarakat. Ez nincs így, tény viszont, hogy a nagy cserebogárrajzások háromévente köszöntenek be – legalábbis egy adott területen. Magyarországon azonban hét cserebogártörzs különíthető el, amelyek nagy felszaporodása nem esik egybe, így az országban mindig van olyan terület, ahol sok cserebogarat láthatunk.

A hím májusi cserebogár csápjának utolsó ízei széles lemezekből álló legyezőt alkotnak (fotó: Ujvári Zsolt, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

A barna színű bogár a 20. század első felében jelentős kártevőnek számított az erdőkben és a gyümölcsösökben– pajorja a gyökereket, kifejlett alakja a lombot pusztítja –, de aztán az 1950-es években ismeretlen okokból egész Európában visszaesett az állománya. Az 1980-as évektől kezdve azonban ismét gyakoribb lett. Ennek az ingadozásnak ismeretlenek az okai, de az biztos, hogy a klímaváltozás – az enyhébb telek gyakoribbá válása – a májusi cserebogár hasznára válik.

Jellemző a májusi cserebogárra, hogy utolsó potrohszelvényének hátlemeze vaskos nyúlványban végződik (fotó: Hartmann Johanna, Pribéli Levente, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

Szöveg: Merkl Ottó