2019 után, második alkalommal vendégeskedett Martin Števko, a Szlovák Tudományos Akadémia Besztercebányán működő Földtudományi Intézetének munkatársa az MTM Ásvány- és Kőzettárában. A topografikus ásványtani érdeklődésű, új szlovákiai ásványfajok leírásában is közreműködő szakember tárunk vezetője, Papp Gábor segítségével nézte át bizonyos ásványok klasszikus lelőhelyekről származó példányait.
Ásványgyűjteményünk e kuriózuma „madárfészek” néven ismeretes, bár az összecementált kavicsokból álló – tehát valószínűleg meglehetősen spártai kényelmet nyújtó – „fészekben” ülő, szabadon mozgó kiválások nem annyira tojásra, mint inkább a „Dunakavics” fantázianevű cukorkára hasonlítanak.
Azt, hogy mi látható a képen, a legszívesebben fejtörőként adtuk volna fel kedves honlaplátogatóink számára. Fejtsük hát meg együtt a feladványt! Nos, a tárgy a színe és az itt-ott rajta zöldellő patina (rézrozsda) alapján rézből van.
A képen látható, sajátos képződmény egy fából készült termálvízcső kalcitkitöltése. Herkulesfürdő melegforrásai által a csővezetékben hagyott – a fürdők üzemeltetői számra nyilvánvalóan nem kívánatos – emlék néhány év alatt, 1884–1890 közt keletkezett.
Világos színű (fehér, szürke), mélységi magmás kőzet, gabbróváltozat, mely a földköpeny felső részének részleges olvadása során keletkezik. Gyakran egyéb gabbróváltozatokkal vagy ultrabázisos kőzetekkel (piroxenit, harzburgit, dunit) együtt fordul elő, olykor réteges szerkezet alkotva.
A leggyakoribb kiömlési (vulkáni) magmás kőzet, mely a földköpeny peridotit kőzetének részleges olvadása során keletkezik. Az óceáni kéreg fő alkotója, de a kontinenseken belül is a leggyakoribb kiömlési kőzet, mely folyékonysága miatt nagy területen szétterülő lávatakarót alkothat (Dekkán- és Parana-plató, Etióp-magasföld, Nyugat-Szibéria).
Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke által a magyar népnek ajándékozott első ún. „Goodwill” („Jóakarat”) holdkőzetminta-ajándék. 1970-ben juttatta el az amerikai elnök a Föld akkori 135 országa, illetve az Egyesült Államok tagállamai, külbirtokai és az ENSZ vezetőinek a nemzetek, államok zászlójával ellátott ajándékot.
A semseyit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. A bemutatott példány a közeli Kisbányáról (Chiuzbaia) származik. Közepes hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérekben világszerte elterjedt, de mindenhol csak kis mennyiségben található.
A lazúrkő világosabb sávjait kalcit (CaCO3), az aranyszínű foltokat pirit (FeS2) alkotja. A példány az afganisztáni Badahsán tartományban található, legrégebben ismert előfordulási helyéről származik. Itt évezredek, egyes források szerint már 9000 év óta bányásszák. Manapság kizárólag díszítő- és drágakőként használatos, tehát faragványokat és ékszereket készítenek belőle, de alig kétszáz évvel ezelőtt még pigmentként, azaz festékalapanyagként is alkalmazták.
Ha alaposabban megnézzük a kép közepén lévő rücskös felszínű gömböcskéket, láthatjuk, hogy a „rücskök” valójában hegyes „tüskék”. Mivel a gömbök puhák és könnyen széthasadnak, elénk tárják keresztmetszetüket, így azt is megállapíthatjuk, hogy a „tüskék” sugarasan elhelyezkedő, megnyúlt kristálykák csúcsai.
