Magyarországon nagyobb épületek padlásterében alakítja ki kölykezőkolóniáit. Társaságkedvelő faj, a hasonló igényű csonkafülű denevérrel gyakran egy búvóhelyen fordul elő. Kizárólag melegebb, stabil mikroklímájú föld alatti élőhelyeken telel. Párzása a nyár második felétől őszig tart, esetenként tavasszal is történhet, főként barlangokban zajlik. Helyéhez hű faj, ritkán vonul nagyobb távolságra, 500 kilométeres vonulási rekordtávolsága ezért igen figyelemre méltó.
A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Sárból készült jellegzetes építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtalálhatjuk.
A gyakori lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori, őshonos fajunk. Sárból készült építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtaláljuk. A nőstény lopódarázs pókokra vadászik.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a mérsékelten fenyegetett (Near Threatened) fajok között tartja nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Közepes méretű patkósdenevérfaj. Méretei mellett orrfüggeléke alapján is jól elkülönül a másik két hazai patkósdenevérfajtól.
A komodói varánusz a legnagyobb ma élő gyík a Földön. A hímek testhossza a 3 métert is meghaladhatja, de a nőstények is megnőnek 2,5 méteresre. Kkizárólag az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek némelyikén fordul elő (Komodo, Padar, Rintja, Gili Motang és Flores).
A cseh kucsmagomba a legkorábban megjelenő kucsmagombánk. Márciustól áprilisig találkozhatunk vele lomberdőkben, bokros, nedves területeken, ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 2–6 cm magas, 1–5 cm széles, harang alakú. Csúcsa tompa, lekerekített, csak a csúcsán kapcsolódik a tönkhöz.
Világos színű (fehér, szürke), mélységi magmás kőzet, gabbróváltozat, mely a földköpeny felső részének részleges olvadása során keletkezik. Gyakran egyéb gabbróváltozatokkal vagy ultrabázisos kőzetekkel (piroxenit, harzburgit, dunit) együtt fordul elő, olykor réteges szerkezet alkotva.
A leggyakoribb kiömlési (vulkáni) magmás kőzet, mely a földköpeny peridotit kőzetének részleges olvadása során keletkezik. Az óceáni kéreg fő alkotója, de a kontinenseken belül is a leggyakoribb kiömlési kőzet, mely folyékonysága miatt nagy területen szétterülő lávatakarót alkothat (Dekkán- és Parana-plató, Etióp-magasföld, Nyugat-Szibéria).
Különleges emlős üdvözli a látogatókat az állandó kiállítás bárkájának bejáratánál. Impozáns, sötét homokszínű szőrével, jellegzetes szakállával, sörényével ellenállhatatlan késztetést ébreszt a látogatókban, hogy megsimogassák.
A Természetbúvár-teremben a látogatók kézbe foghatnak és alaposan szemügyre vehetnek egy valódi tigriskoponyát (az állkapcsával együtt). Ez a felnőtt példány a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója volt, és a múzeum Emlősgyűjteménye kölcsönzi e ritkaságot a látogatók legnagyobb örömére.
