Természetismeret

Véznaujjúmaki az élet bárkájában

A kizárólag Madagaszkár szigetén élő véznaujjúmaki (Daubentonia madagascariensis), helyi nevén az aje-aje az egyik legkülönlegesebb főemlős.

Vörös tűzhal – Korallzátony

A vörös tűzhal (Pterois volitans) bordó és fehér csíkjaival, valamint hadrendben álló zászlós dárdáknak látszó úszósugaraival, igen fenyegető látványt nyújt. Nem véletlenül. Ha megérintik, az úszósugarak tövében lévő mirigyekből mérget fecskendez ellenfél bőrébe, így természetes ellensége nemigen van. Mérge az emberre is veszélyes lehet; erős fájdalmat, rosszullétet, légzési nehézségeket, bénulást, görcsöket és ájulást okozhat.

Semseyit

A semseyit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. A bemutatott példány a közeli Kisbányáról (Chiuzbaia) származik. Közepes hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérekben világszerte elterjedt, de mindenhol csak kis mennyiségben található. 

Lazurit

A lazúrkő világosabb sávjait kalcit (CaCO3), az aranyszínű foltokat pirit (FeS2) alkotja. A példány az afganisztáni Badahsán tartományban található, legrégebben ismert előfordulási helyéről származik. Itt évezredek, egyes források szerint már 9000 év óta bányásszák. Manapság kizárólag díszítő- és drágakőként használatos, tehát faragványokat és ékszereket készítenek belőle, de alig kétszáz évvel ezelőtt még pigmentként, azaz festékalapanyagként is alkalmazták. 

Felsőbányait

Ha alaposabban megnézzük a kép közepén lévő rücskös felszínű gömböcskéket, láthatjuk, hogy a „rücskök” valójában hegyes „tüskék”. Mivel a gömbök puhák és könnyen széthasadnak, elénk tárják keresztmetszetüket, így azt is megállapíthatjuk, hogy a „tüskék” sugarasan elhelyezkedő, megnyúlt kristálykák csúcsai. 

Andorit

Az andorit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. Alacsony hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérek ritka ásványa. 

Karvaly (Accipiter nisus)

A természetbúvár teremben két montírozott karvaly is látható, egyik reptében, zsákmányolás közben, a másik békésen üldögél. Karmai között verebet tart, nem véletlenül.  Feltűnően vékony, „pilincka” lábával nem tud olyan erős, küzdő zsákmányt ejteni, mint a baglyok vagy az egerészölyv, ezért szinte kizárólag madarakat fogyaszt.

Fekete rigó (Turdus merula)

A felnőtt hím tolla fekete, szeme körül sárga karikát visel, csőre is élénksárga. A tojó ezzel szemben barna, csőre színe nem feltűnő, a fiatalok is barnák. A hím messze hangzó éneke közismert. Forgalmas nagyvárosokban előfordul, hogy az erős fény becsapja a madarakat, és kivilágított tereken, téli éjszakán is dalra fakad.

Halászsas (Pandion haliaetus)

Az erdei dioráma kis tavánál üldögél egy faágon az a madár, amelyik minden étkezéskor orosz rulettet játszik az életével. Tápláléka – ahogy a dioráma beállítása is mutatja – szinte kizárólag halakból áll. 

Oldalak

Feliratkozás RSS - Természetismeret csatornájára