A kis zöld kőevő csemegéi és további „Dunakavicsok” a szlovákiai Óhegyről (Staré Hory)

Ásványgyűjteményünk e kuriózuma „madárfészek” néven ismeretes, bár az összecementált kavicsokból álló – tehát valószínűleg meglehetősen spártai kényelmet nyújtó – „fészekben” ülő, szabadon mozgó kiválások nem annyira tojásra, mint inkább a „Dunakavics” fantázianevű cukorkára hasonlítanak. Mint ahogy a „Dunakavics” közepében a színes cukormáz alatt egy földimogyoró-darabka rejtőzik, a mi bányabeli „kőtojásainkban” is van valami. Gróf verőczei Pejacsevich Nepomuk János gróf, huszártiszt és ásványgyűjtő (1848–1926), a hasonló megjelenésű, egy másik felvidéki rézbányából származó úrvölgyi (ma Špania Dolina) „madárfészkeket” megvizsgálva a sima, fényes „tojásokban” agyagpalát, a rücskös felszínűekben fakóércet (réz-antimon-arzén-szulfid) talált. A törmelékdarabokat a „fészekben” örvénylő víz mozgásban tartotta, és így minden oldalukon bekérgeződtek vízkővel, amely voltaképpen a vízből a szén-dioxid eltávozása nyomán kicsapódó kalcium-karbonát. Ez – ha hihetünk a grófnak és a példány alátétcédulájának – nem kalcit, hanem aragonit formájában kristályosodott ki. Az egyes „tojások” zöldes színe a bányavíz réztartalmának köszönhető. A példányt Semsey Andor adományozta a múzeumnak 1881-ben.

A Dunakavicsot a fellelhető cikkek szerint 1964 óta gyártották – bár a Vas Népe 1963. június 25-i száma már „Dunai kavics”-ot említ egy szombathelyi édességbolt kirakatából. Hasonlóképpen a bemutatott bányatojás is ilyen jelenkori – szakszóval recens – képződmény. A bányaművelés következtében fakadó vizeknek köszönhette létrejöttét, ugyanúgy, mint a recski mélyszinti érckutatás bányabeli fúrásaiból kiáramló termálvízből kicsapódó hasonló, bár nem ilyen fényes felszínű „bányatojások”. A témához tartozik még, hogy a csehországi Karlovy Varyban (Karlsbad) régóta helyeznek el a források csatornáiba különböző tárgyakat (például rózsaszálakat), amelyeket a rajtuk kiváló kalcium-karbonát bekérgez, és delikát szuvenírekké alakít. Valódi madárfészkekből készült emléktárgyakat is árultak –a kifacsarodottabb ízlésű fürdővendégek számára madártetemmel kiegészített változatban is.

Hasonló „úrvölgyi madárfészkek” rajza gróf Pejacsevich Nepomuk Jánosnak a múzeum Természetrajzi Füzetek című lapjából (I. kötet, III. füzet, XI. tábla, 1877)

szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)