Rejtett kincseink

Óriás tobzosfarkúgyík

Az óriás tobzosfarkúgyík Dél-Afrikában honos. Testét elcsontosodott, hegyes pikkelyek borítják, amelyeknek védekezéskor jó hasznát veszi. Kolóniákat alkot, melyeknek tagjai egymástól nagyjából 17 m-re, a talajba ásott üregekben élnek. Az üregeket gondosan úgy ássák ki, hogy észak felé nézzen a bejáratuk.

Sulyom termései Bükkábrányból

A bükkábrányi bánya lignites rétegét alkotó növényi maradványok a késő miocénben, nagyjából 7 millió éve a Panno- tó mocsaraiban halmozódtak fel. A növényi szerves anyag jelentős része a mocsárciprusfélékhez tartozó Glyptostrobus fák maradványaiból áll.

Stratiotes magok a késő miocénból

A Kárpát-medence nagy részét a késő miocénben a valószínűleg enyhén sós vizű Pannon-tó borította. A tó 12 millió éve jött létre a Paratethys tengerág maradványaként, és legnagyobb kiterjedését 9–10 millió évvel ezelőtt érhette el. 

Glyptostrobus europaeus tobozai

A bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán egy 16 törzsből álló, eredeti élethelyzetében megőrződött facsoport került a felszínre. A Glyptostrobus nyitvatermő nemzetséget képviselő fatörzsek a késő miocénből maradtak ránk, nagyjából 7 millió évesek.

Glyptostrobus magok Bükkábrányból

A 7 millió éves, Bükkábrányban 2007-ben feltárt fosszilis erdőt elsősorban a mocsárciprusfélékhez tartozó Glyptostrobus fák alkották. Ezeknek a fáknak nemcsak törzsei, hanem ágai, levelei, nőivarú tobozai, sőt magjai is előkerültek. Mindez azt bizonyítja, hogy e növényeknek jelentős szerepe volt a késő miocénben hazánk területét borító Pannon-tó környezetének vegetációjában.

Glyptostrobus levelének mikroszkópos képe

A miocén mocsaras élőhelyek, árterületek jellegzetes tagja volt a Glyptostrobus europaeus. Nagytermetű, a mai mocsárciprusokhoz hasonló fa lehetett. Jellemző volt rá az alsó részén kiöblösödő törzs, amit a bükkábrányi fatörzsleletek is tanúsítanak, és léggyökerei is lehettek.

Miocén babérlevél mikroszkópos képe

A hazai késő miocén flórák a mainál jóval melegebb klímáról tanúskodnak. Számos olyan növényfaj fordult elő a Kárpát-medence területén 5–10 millió évvel ezelőtt, amelyek ma kizárólag meleg-mérsékelt vagy szubtrópusi területekre jellemzőek. Ilyenek a babérfélék, amelyek több hazai miocén flórából is előkerültek. 

Komodói varánusz

A komodói varánusz a legnagyobb ma élő gyík a Földön. A hímek testhossza a 3 métert is meghaladhatja, de a nőstények is megnőnek 2,5 méteresre. Kkizárólag az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek némelyikén fordul elő (Komodo, Padar, Rintja, Gili Motang és Flores).

Anortozit

Világos színű (fehér, szürke), mélységi magmás kőzet, gabbróváltozat, mely a földköpeny felső részének részleges olvadása során keletkezik. Gyakran egyéb gabbróváltozatokkal vagy ultrabázisos kőzetekkel (piroxenit, harzburgit, dunit) együtt fordul elő, olykor réteges szerkezet alkotva. 

Bazalt

A leggyakoribb kiömlési (vulkáni) magmás kőzet, mely a földköpeny peridotit kőzetének részleges olvadása során keletkezik. Az óceáni kéreg fő alkotója, de a kontinenseken belül is a leggyakoribb kiömlési kőzet, mely folyékonysága miatt nagy területen szétterülő lávatakarót alkothat (Dekkán- és Parana-plató, Etióp-magasföld, Nyugat-Szibéria).

Oldalak

Feliratkozás RSS - Rejtett kincseink csatornájára