Afrikai elefánt koponyája a Természetbúvár-teremben
A népszerű Természetbúvár-terem egyik látványossága egy szavannaelefánt-bika (Loxodonta africana) koponyája. Magát az elefántot Széchenyi Zsigmond gyűjtötte Kelet-Afrikában azon a vadászexpedíción, emelyet az 1956-os tűzvészben elégett híres Afrika-kiállítás anyagának pótlására szerveztek. Nézze meg a Központi Könyvtár virtuális kiállítását! Számos érdekességet figyelhetünk meg rajta. Hátrafelé vagy oldalra megdöntve jól látszanak az elefánt őrlőfogai. Mivel még az utolsó előtti őrlőfogai is a koponyában vannak, nem túl öreg állat lehetett. Ha hátrafelé döntjük a koponyát, előbukkannak az agyarak fogmedrei. (Az eredeti agyarak már nincsenek a koponyában.)
Afrikai elefánt koponyája a Természetbúvár-teremben (kép: György Zoltán)
Szemből megfigyelhetők azok a jellegzetességek, amelyek alapján meg lehet különböztetni a szavannaelefánt és az erdei elefánt koponyáját. A szavannán élő faj koponyája hosszabb és viszonylag keskenyebb. Homloka domború, ellentétben az erdei elefánt laposabb homlokával. Az orrüreg szemből a felületes szemlélőt félrevezetheti, mint az ókori görögöket, akik a Földközi-tenger néhány szigetén talált nagy koponyák orrüregeiről azt gondolták, hogy a szem helye. Innen eredhet a Küklopszok legendája. Máltán, Cipruson, Szardínián és még számos szigeten néhány ezer éve ugyanis törpeelefántok éltek. A görögök azonban már nem találkoztak velük, ellenben a fantázia már akkor sem ismert határokat. Az elefántok szemei egyébként kissé oldalt helyezkednek el, a szemüregek jól látszanak a Természetbúvár-terem elefántkoponyáján is.
szerző: Kispál István (Közművelődési Osztály)