Természetismeret

Redős papsapkagomba

A redős papsapkagomba március végétől májusig savanyú talajú fenyvesekben, többnyire fakorhadék közelében a talajon termő ritka gombafaj.

Kis patkósdenevér

A nyári időszakban előszeretettel alkot kolóniákat épületpadlásokon, de barlangokban, bányavágatokban, pincékben is fellelhetők kisebb csoportjai vagy magányos, hím egyedei. Télen viszont kizárólag a föld alatt tartózkodik. A többi patkósdenevérfajhoz hasonlóan viszonylag melegebb, stabil mikroklímájú barlangokat, bányavágatokat keres fel, ahol szabadon lógva, testét szárnyával beburkolva pihen.

Szalagos varánusz kitömött példánya

A képen látható példányt a Fővárosi Állat-és Növénykert ajándékozta a Magyar Természettudományi Múzeumnak, ahol az Állattár munkatársai kitömött preparátumot készítettek belőle a kiállításnak.

A növényvilág alaktani sokfélesége

A Sokszínű Élet kiállításban az „Élet bárkája” egységben az élővilágban megnyilvánuló sokféleséget illusztráljuk néhány példával.

Közönséges erdeimókus

Élő mókussal Budapesten könnyedén találkozhatunk közparkokban, erdőkben, temetőkertben, magánkertekben is. A parkok mókusai jobban hozzászoktak az emberekhez, gyerekekkel is viszonylag közelről megfigyelhetőek.

Kockás piton

A kockás pitont Xántus János magyar természettudós és utazó, gyűjtötte Borneó szigetén 1870–71-ben, majd a bőrét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta.

Feketenyelű lopódarázs

A feketenyelű lopódarázs Magyarországon gyakori, Amerikából származó idegenhonos, Európába behurcolt faj. Az első ismert magyarországi példányát 2010-ben, Budapesten gyűjtötték.

Barnalábú lopódarázs

 barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Viszonylag nagyobb termetű (2–3 cm-es), jellegzetes színezetű, karcsú rovar.

Nílusi víziló állkapocsdarab agyarakkal

A Természetbúvár-terem egyik kevéssé szem előtt lévő zugában található egy nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) állkapocsdarabja. Mivel a csont az állkapocsnak csak az első negyede, nem látszanak az őrlőfogak sem, ezért kevesen találják ki, milyen állathoz tartozhat.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Természetismeret csatornájára