„Nagy Ágnes állatszobrainak különlegessége, hogy azok mind a szobrászati problémák, mind az állatok karaktervonásainak mély megértéséről tanúskodnak. Egyszerre jó szobrok és jó állatábrázolások, melyek ugyanakkor nem nélkülözik a humort sem. Ezek a művek a szobrászat és az állatvilág egyidejű szeretetéről és megértéséről vallanak….”

Dr. Bellák Gábor, művészettröténész

Népszerű kiállításunk megújult formában ismét látogatható. Új helyszínen, kisebb területen, de a kiállítás leglátványosabb elemeinek felhasználásával várja a legifjabb felfedezőket is a rovarok titokzatos világát bemutató interaktív kiállításunk.

Kié ez a leltár: 6 láb, 4 szárny, 3 testtáj, 2 csáp és 1 páncél?

Aki erre az egyszerű találós kérdésre nem tudja a választ, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Magyar Természettudományi Múzeumba. Viszont aki nyomban tudna felelni rá, annak is hasznos és szórakoztató kirándulást jelenthet a Hatlábúak birodalma című idõszaki kiállítás.

A Magyar Természettudományi Múzeum interaktív kiállítása ugyanis a legnépesebb állatcsoport, a rovarok titokzatos világába kalauzolja el a látogatókat. Szó szerint nagyító elé vesszük ezeket a kicsi élőlényeket, a  rovarpreparátumok mellett a nagy méretű rovarmakettek, a szakértõk által írt ismertetõk és az interaktív játékok ígérnek igazi családi időtöltést. A kisebbek cincéreket öltöztethetnek, játszhatnak memóriajátékot a katicákkal és elmélyedhetnek a rovarrekordokban.

Az ismert rovarfajok száma egymillió körüli, vagyis az állatfajok jóval több, mint fele rovar, és a valójában létező rovarfajok nagy részét ma még nem is ismerjük. A rovarok - a tenger mélyét kivéve - mindenütt előfordulnak, ahol állati élet egyáltalán lehetséges. Bár nagyon régóta élnek a Földön, különleges testfelépítésüknek és élettani megoldásaiknak köszönhetően állandó megújulásra képesek. A földi élővilág legtöbb tagja - köztük az ember is - ma nem létezne rovarok nélkül.

A „változatosság gyönyörködtet" kifejezés, a rovarvilágban nagyon is találónak hangzik. Mert sokféleségük végtelennek tetszik, a „természet kreativitása" pedig ennél az állatcsoportnál hatványozottan van jelen. Habár az emberek gyakran a kártevő, a gusztustalan vagy az undorító jelzőkkel illetik a rovarokat, valójában inkább csodálatra méltók. Így a kiállítás egyúttal egy izgalmas utazás is egy olyan birodalomba, amelynek lakói sokunk számára ismeretlenek, és éppen ezért sok érdekes meglepetést tartogathatnak. Hinnénk-e, hogy az ájtatos manó, nevével ellentétben egyáltalán nem egy szent, hanem veszélyes ragadozó? Hogy a fürkésznek is van fürkésze? És hogy egyetlen tölgyfán több száz rovarfaj is táplálékot találhat?

A rovarkiállítás nagymértékben illeszkedik a 2010-ben megrendezett Biodiverzitás Nemzetközi Évéhez is. A biodiverzitás szóval a Föld élővilágának változatosságát fejezzük ki. E változatosság alatt nemcsak összes növényt, állatot és gombát értjük, hanem a szabad szemmel nem látható baktériumokat és vírusokat is. A biodiverzitás mértéke a legegyszerűbb formában a fajok száma. Az élõvilággal foglalkozó szakemberek eddig mintegy kétmillió fajt azonosítottak, melyek közül több mint egymillió a rovar.

Szívesen hisszük, hogy Földünk élővilágának legsikeresebb tagjai az emlősök, köztük mi, emberek. Korunk azonban a rovarok kora.

A Magyar Természettudományi Múzeum alapítása óta hosszú ideig főleg tehetős emberek, utazók, tudósok adományai révén gyarapodott. Ma is vannak, akik gazdag magángyűjteményeiket ajánlják fel a múzeumnak.
A mi feladatunk, hogy ezeket a tárgyakat megőrizzük
az utókor és a tudomány számára, hogy hozzáférhetővé tegyük, bemutassuk őket a nagyközönségnek.
A kiállításban megismerhetik múzeumunk nagy adomá-nyozóit és adományaikat.
A kiállítás preparátor-műhelyében nyomon követhetik azt is, hogy mi történik egy tárggyal, miután bekerül a múzeumba.

Május 23-tól 26-ig az áprilisban Feldebrő határában kiásott mamutcsontok preparálási műveleteit láthatják.

Hogyan éltek? Mit ettek? Hogyan nézhettek ki? Ha szereted a dinókat, biztosan foglalkoztatnak ezek a kérdések. Csisztu Péter és Peredy Zoltán szobrászművészek életnagyságú dinó-rekonstrukciói segítenek közelebb kerülni kedvenc lényeidhez.

A vendégkiállítás a múzeum kertjében külön belépőjeggyel tekinthető meg.

A kiállításban látható fajok:

Styracosaurus, Dimetrodon, Carnotaurus, Protoceratops, Therizinosaurus, Scelidosaurus, Tenontosaurus, Deinonynchus

A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) által kiírt Az év természetfotósa 2012 pályázat díjkiosztója és a nyertes munkák kiállítása.

2012-ben immár hetedik alkalommal kerül a rendezvény a Magyar Természettudományi Múzeumba.